Nyomtatás

Hsvt htf?i BILICKZS  Vsrosfaluban

Vsrosfaluban a Vsrosfalui Hagyomny?rz? Ifjsgi Trsasg (VHIT)
immr tbb mint tz ve eleventette fel a hsvti hagyomnyokhoz kt?d?
npi jtkokat, szoksokat.
Hsvt htf?n kora reggel elindulnak a fik meglocsolni a lnyokat,
dlutn pedig elkezd?dnek a npi jtkok: a tojsba dobls,cakkozs s a bilickzs.
A rendezvnyre minden rdekl?d?t, egyni versenyz?t s csapatot
szvesen lt a falukzpontban a VHIT csapata.

A bilickzs jtklersa:

BILICKZS

Bilickzni annyit tesz, mint bottal eltni egy leveg?be perdlt hegyes fadarabot. A jtk ?srgi, Eurpba Kelet-zsibl kerlt: Knban a neve iau chhung, egy msik vltozatban, Dl-Knban da err; Indiban gooli danda, Afganisztnban danda keiek (a danda az t?bot). De ismerik szak-Afrikban s Amerikban is, egyszer?bb formkban. Ez a vndorl jtk vgl is Kzp-Eurpban kapta meg a legsszetettebb formjt.

MAGYAR BILICKE. Arasznyi hossz, 3-4 centimter vastagsg fa- vagy gdarab a bilicke, amely mind a kt vgn ki van hegyezve. Az t?, krlbell egymteres, s nem vastagabb a bilicknl. Sima jtkplyn a fldbe egy kis lukat mlytenek, ezen fektetik keresztbe a bilickt, innen tnek.
    Kt csapat jtszik, a bent lev? vagy t?csapat, s a kint lev? vagy mez?nycsapat.
    A bentlev?k egyik jtkosa a bilickebottal a kis gdrn keresztl fektetett bilicke al nyl, s azt kiti, amilyen messzire csak tudja. A kintlev?k a plyn helyezkednek el, s igyekeznek a kittt bilickt mg a leveg?ben elkapni. Ha ez sikerl, az t?jtkos kiesett, s magval rntja csapatt, vagyis a kt csapat helyet cserl. Ha nem sikerl az elkaps, akkor jabb m?velet kvetkezik.
    Az t?jtkos ismt keresztbe fekteti a bilickt a lukon, s azt a kintlev?k kzl valaki onnan, ahol a bilicke az el?z? tsnl leesett megprblja a rdobott bilickebottal eltallni. Ha ez sikerl, az t?jtkos ugyancsak kiesett, s a csapatok helyet cserlnek. Ha nem sikerl, kvetkezik a harmadik m?velet.
    Harmadszorra az t?jtkos cmerez. Ez gy trtnik, hogy valamilyen kis magaslatra helyezi a bilickt, majd annak egyik kill hegyes vgre a bilickebottal rt (ezt nevezik cmernek), s amg a bilicke a leveg?ben perdl, a bottal igyekszik azt minl tbbszr megtni. Hogy hnyszor tudja megtni, az ks?bb a szmolsnl lesz lnyeges. Most az t?jtkos, gy, mint legel?szr, a lukbl rendesen elti a bilickt minl messzebbre. Hromszor ksrletezhet, s a leghosszabb ts szmt. Ennek az tsnek a tvolsgt fogjk pontrtkben a javra rni.
    A pontrtk kiszmtsa a kvetkez?kppen trtnik: az t?jtkos a leesett bilickhez megy, s onnan a lukig t?hosszal lemri a tvolsgot. Ha a cmerezsnl csak egyszer tudta a bilickt megtni, azaz simn ttt, akkor most az t?hosszak szmnak tzszerest rja fel j pontnak. Ha duplt ttt, a hszszorost, ha triplt, az tvenszerest. Ha ngyszerest ttt, akkor az t?hosszak szzszorost.


  Kpek: itt

Módosítás dátuma: 2012. március 26. hétfő, 16:24